FrissítésSúgó

Dahlia	2015.10.10. 12:19 -
	Az erdőben, az egyik ösvény egy régi vár romjához vezet. Régebben turistalátványosság volt, és valamilyen szinten gondozták, de mára teljesen elhagyatottá vált. A déli szárny már omladozik, az északi pedig még majdnem teljesen ép, azonban az út széli táblák már hirdetik az omlásveszélyt.

[136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]

Riora

Előzmény | 2015.10.30. 21:16 - #137

- Jó, majd megoldjuk - feleltem sóhajtva. Tényleg bíztam abban, hogy kitalálunk majd valamit, mert más választásunk nem igazán volt. Próbáltam optimistán nézni a helyzetet, de egyáltalán nem volt egyszerű. Tényleg megrázott a helyzet, de nem gondoltam, hogy ne tudnám elfogadni, elvégre is tényleg tanított minket családtag általánosban is és akkor is megoldottuk. De az is igaz, hogy ez a szituáció más. - Igazad van. Nincs kedved meginni valamit? Forró csoki, vagy hasonló? Van a városban egy jó kávézó, ott tudnánk beszélgetni, mégsem olyan magányos hely - nem volt kedvem például hozzám menni, az túl csendes lett volna és hiába voltam Meával, az most valahogy nem esett volna jól. Reméltem, hogy nki sincs ellenvetése. - Vagyis... Nem szeretnél átöltözni? Vagy így jössz? - kérdeztem a tündérjelmezére pillantva, ami nem volt csúnya, vagy ilyesmi, csak nem tudom, a kávézóban mennyire nézték volna jó szemmel. Igaz, hogy nem a legolcsóbb hely volt, viszont jó dolgaik voltak és finomak is, úgyhogy szerintem abszolút megérte volna oda menni.

Moonlight

Előzmény | 2015.10.28. 21:31 - #136

Hírnevemhez méltóan.Elkéstem.Mert hát miért is ne késnék el én?Sonia Oberlin?Nem vallana rám a pontos érkezés. A stílusos késés a védjegyeim közé tartozott.Sokáig tartott megcsinálni a fantaszupisztikus jelmezem.Pláne,hogy  az eredetit tönkretettem - leittam kávéval,kimosni már nem volt rá  időm - így ez egy vészhelyzet beöltözés lett.Egy erdetileg  hófehér spagettipántos,éppen hogy csak seggalá érő érő szoknya volt rajtam-ami ha éppen fújt a szél bizony mást is megmutatott,nem csak  a jelmezt -,szintén fehér combharisnyákkal amiken volt egy piros masni elől. A hidegre való tekintettel kellettek ezek,meg egy pár fehér magassarkú - mert hogy én még a  bátroságpróbán is abba hell hogy megjelenjek,ez teljesen egyérelmű volt számomra.Viszont a hófehér tündibündi ruhám össze volt művérezve,és kiszaggatva mindenütt - nem is beszélve a számat körülvevő vérvörös rúzsról,amit úgy kentem fel mintha végigfolyna az arcomon,a  szám sarkaitól kezdve  a ruháig. Mindenesetre, ha a beszédet le is késtem a jelmezkészítés miatt, a Csodaországos bátorságpróbára ideértem.Mellesleg imádom szivatni a társaimat,és nem vagyok egy félős típus sem.Tehát,a  halloween bizonyult  a kedvenc ünnepemnek.Talán annak,mert azért eléggé karácsony bolond is vagyok.Igazából,mindig is hittem a szellemekben és démonokban.Egy kicsit megszállott vagyok ezen a téren. Egyszerűen a halloweent nekem találták ki.Imádom ha mások félnek - főleg ha  tőlem - szórakoztató. De most arra vagyok kíváncsi,hogy ki tud megijeszteni engem.

Shizu

Előzmény | 2015.10.27. 23:25 - #135

- Hűtsed le magadat, kölyök, nem azért megyek veletek - jegyzi meg, és bár nagyon erőlködik, hogy magában tartsa, csak nem tudja megállni, hogy ne közölje a fiúval. - Amúgy is csak a felül jöhetne szóba - pillant oldalra, mintegy mellékesen megvakargatva a borostás állát, ahogy halad velük kifelé, bár már inkább az erdőből, mivel a várromot egy ideje hátrahagyták. Aztán felvonja a szemöldökét az újabb információkra, amelyek kapcsán megint csak csendben akarna maradni, de hát nem bír a vérével. - Mondjátok... ti... ketten... szóval testvérek létére szoktatok...? - kérdezi csöppet elbizonytalanodva és némileg félve a választól, így a szókimondó mivolta ellenére sem tudja nevén nevezni a dolgot, hanem a kezei segítségével próbál célozgatni. Persze hamar felhagy vele, mert a nagyobb jó érdekében kénytelen ismét elhessegetni Death kezét az izmos hátsójáról. - Caleb vagyok, és még te sem mutatkoztál be, ha itt tartunk - mosolyodik el nyugodtan, bár néha akaratlanul is elpillant Balti felé, hogy lássa, miképpen vélekedik a bátyja nyomulásáról és fergeteges terveiről.

KisKaszás

Előzmény | 2015.10.27. 22:38 - #134

Úgysem próbáltam még édeshármasba... - vigyorodik el. - Hol szeretnél lenni, középen vagy legalul? - pillant fel a férfira, mert szentül hiszi hogy ebből dugás lesz. - Van otthon fekete szőrös bilincsem, kettő is, bár az egyik kicsit ragacsos maradt hála Baltinak... - forgatja szemeit, mire a fiatalabbik felhorkant. - Felháboritó, el ne hidd neki! Én szeretem a tisztaságot, az Dommielé. - mentegetőzik, bár ez az igazság is. - De rajtad feszűlt a bilincs... - vigyorogja az idősebbik. De aztán ráncolni kezdi homlokát és megint felnéz a férfire, mikor már kint vannak. - Még nem tudom a neved, macikám... - kíváncsiskodik. - Jaj ne hidd hogy te nem kapsz... én jó szívű vagyok, szeretek osztozkodni... kapsz mindenből. - nyúl hátra és megsimogatja hátsóját, amit Balti nem láthat mert  földet nézve töri fejét, hogyan hessegesse el bátyját anélkül hogy tudtára adná hogy ők már ismerik egymást. De arra gondol, hogyha Death kidől, onnantól övék a pálya, ezen pedig jókat mosolyog.

Shizu

Előzmény | 2015.10.27. 22:18 - #133

Nem igazán szeretne vitába szállni Baltival, sem lelombozni a viszonylag békés hozzáállását a zakkant bátyjához, szóval végighallgatja, ám egykét szemöldökvonáson kívül többet nem reagál a kis szexkazán védésére. Azután se kezd el különösképpen csicseregni, miután Dommi csatlakozik hozzájuk, mivel a szöszke igazolva rokoni kapcsolatát a kormossal, épp annyit szövegel, mint a másik. Végül csak sóhajt egyet, látva, hogy ebből nem lesz menekvés, amit nem is Balthazar miatt bán, hanem mert nem szeretne egy rossz szó miatt másnap reggel a kukába kerülni holtan. - Gondolom túl sok beleszólásom nincsen, szóval menjünk - csóválja a fejét, és a szobából ígyis úgyis kikíséri őket, onnantól viszont leveszi a mancsait a fiúkról, külön terelgetés nélkül haladva tovább velük a kijárat felé. - Na jól van, azért ne szálljunk el. Szépen becsokifagyiztok, szivacsoztok meg isztok, én meg majd szigorúan nézek, nehogy szökni akarjatok - mosolyodik el végül.

Lili	Előzmény | 2015.10.27. 20:39 - #132

//hampstead-high.gportal.hu/portal/hampstead-high/image/gallery/1445800455_96.png - Nekem is az. Mindenkinek. Borzasztó hamar történt minden, úgyhogy nem igazán lehetett rá felkészülni. - Fogalmam sincs. Anyuék intézték a sulit, nekem az indulásom előtt pár nappal szóltak, hogy rendben van, azt hittem, beavattak. Nyilván szóltam volna egyébként. - Mondtam egész nyugodtan, aztán mikor engem kezdett el félteni, halványan elmosolyodtam, és megálltam vele egy pillanatra, bár a tömeg kicsit hőzöngött körülöttünk, lassan megoldották, hogy kikerüljenek, végülis a szélén voltunk. - Jaj, ne csináld már. Nagylány vagyok. Megoldom. És ha nem lesz alapja, majd abbahagyják. De lehet, el sem kezdik. És ezt az általánosban is megoldottuk, pedigakkor mindkettőnket tanítot családtag. - Mondtam. - De figyelj. Én borzasztóan örülnék, ha ezt nem itt beszélnénk meg. Meg hát, úgy mást sem. Nem vonulunk el valahova? Mármint ha érdekel a buli, akkor maradj nyugodtan, csak szerintem jobb lenne valahol máshol beszélgetni, és az is jó lenne, ha nem halogatnánk. - Kértem. Tulajdonképp sok kedvem nem volt a halloweenhez, de az ő kedvét sem szerettem volna elvenni, de úgy éreztem, már így is elrontottam az estéjét bizonyos szempontból. Ezt meg ha már elkezdtük, jó lett volna megbeszélni, meg én egyébként is szívesen beszélgettem volna vele, rég volt erre alkalmunk. A következő pillanatban egy sápadtra sminkelt lány sétált el előttünk, aki úgy nézett ki, mint aki mindjárt elvérzik. A látványtól pedig azt hiszem, én is kezdtem elsápadni, a vérrel kapcsolatos emlékeim nem igazán voltak szívderítőek, sőtt. Meg is jelent lelki szemeim előtt pár kép, én pedig lehajtottam a fejem, és próbáltam rendezni a gondolataim. Pedig ezzel semmi bajom nem volt régebben, két dilis fiútesóval és rengeteg kísértettörténettel kisebb koromból ez a balesetig egyáltalán nem jelentett volna gondot, azt sem gondoltam, hogy most azt fog, úgyhogy engem is váratlanul ért, hogy így volt.  Mintha szólt volnaMaire, de nem igazán voltam benne biztos. - Mi? Micsoda? - Vettem nagy levegőt rá nézve. Utáltam, hogy még egy nyamvadt ijesztő jelmez is ki tud akasztani, és a helyzeten az sem javítot, hogy azt is pontosan tudtam, nem csak a saját kedvemet rontom el valószínűleg.

KisKaszás

Előzmény | 2015.10.27. 19:47 - #131

Tudom, és sajnálom. De nem merem elküldeni, már amiatt sem mert a testvére vagyok és próbálok segíteni rajta. Majd szólok anyuéknak, hogy vegyék ki a suliból vagy nem tudom és vigyék haza esetleg, de akkor lehet megharagudna... Lehet hogy nem látszik, de azért jó tesók vagyunk, csak másokkal nem igazán tud kommunikálni, de lehet nem is akarta...annyira bántani a lányt, csak...nem tudom...  - magyarázkodik dehát nincs hova védeni tesóját. Ez csak amolyan ösztönös testvér védő jellem.  De belátja, hogy egy kisebb inger a dologra és a tömegben megint csak nekilát majd valakinek. Ráadásul a vérző kezű emberrel azóta nem is találkoztak és nem is nagyon akar, pedig hát nem ő az akinek a föld alá kéne süllyednie. Death meg közben odajönne ugye és mondja a magáét. Csak szemeit forgatja. - Inkább ne. Mármint... ugyan már...eddigis tök unalmas volt a buli, nem? Inkább menjünk haza és otthon van csokifagyi, meg olyan kis fehér szivacs izé amit tüzőn kell sütni... - próbálkozik. - Még ihatunk is... Tudod, amíg be nem ájulunk... - bökdösi meg vigyorogva bátyja vállát. Persze nem szándékozik részegre inni magát, de ha Domi igen, akkor talán még az éjszakai dolgot is bepótolhatják, és mekkora király lenne már ha mindezt skerülne végbe vinni. - Te pedig sajnos haza kell kísérj minket, hogy nehogy véletlen visszajöjjünk... - célozgat a férfinek, s ha mindenkinek okés, akkor el is indulhatnak. De jobb ha más csinálja, mintha én saját magamnak... - nyafogja, és oda is megy, de persze egyik keze hamar felszabadul hála -vagy nem - a férfinek. Lebiggyesztett ajkakkal fel is néz rá.Aztán hallgatja az ötleteket, amik elnyerik a tetszését, főleg hogy itt még egy kis karamellát sem talált sehol. - Tetszik az ötlet... és a seggporolás is... Durván szeretem és ami téged illet nagyon is... - folytatná ha Balthazar türelmetlenül nem tapsolna egyet és vágna közbe. - Induljunk! - tapsolgat nekik. Szóval a mondat befejezetlenül marad, és úgy követi őket Dommiel is. - Szexelünk is majd? - kérdi út közben Death.

Shizu

Előzmény | 2015.10.27. 19:14 - #130

Nem igazán megy neki jól a leszidós, szigorú forma, de ha egy olyan alak is lenne, valószínűleg akkor se érhetne el nagy áttöréseket Dommielnél. Na meg, voltaképpen a lenyugtatása egy félsiker, már csak az emberek közeléből kellene eltűntetni, nehogy újból nekiugorjon valakinek. Az egyedüli bibi, hogy ő nagyon nem így tervezte az estéjét, ha gyerekeket akarna pesztrálni, már rég keresett volna egy nőt, aki szül neki kölyköt, azonban hiába kedveli a lurkókat, a velük járó nyűgök nem hiányoznak neki. Erre most a nyakába szakadt egy Dommi, mert még az öccse viszonylag érett a korához képest. - Kis híján megfojtotta azt a lányt, ez nem olyasmi, amit a szőnyeg alá söpörhet az ember... - sóhajt egyet, bár ahogy a többiek hozzáállását látta a támadáshoz, nem lepődne meg, ha semmi következménye nem kerekedne az egésznek. - Áhh, igazad van, talán nyugton marad - jegyzi meg, miközben ő is megvakarja a tarkóját, és épp ekkor kezd el magyarázni a fekete hajú. - Vagy nem... - teszi hozzá csöndesebben, elpillantva Death felé, majd a falnak támasztva az egyik kezét, ismét megszólal. - Elég nagy fiú vagy már, van két kezed, oldd meg - vonja fel az egyik szemöldökét, de csak nem higgad a kölyök, akinek diszkréten kihúzza a mancsát a gatyájából, amikor melléjük lépve bepróbálkozik. Ha nem egy óvodás szinten ragadt, pszichopata vakarcs lenne, még megtenné neki a szívességet és a kifejezés pikánsabb értelmében ellátná a baját, így azonban kell a francnak, hogy rácuppanjon a drága. - Jól van, de még egy ilyen és el lesz porolva a segged - csóválja a fejét, miközben ellép a fal mellől, majd a hátaikra simítva egy-egy kezét, kikíséri őket a szobából.

KisKaszás

Előzmény | 2015.10.27. 18:19 - #129

Hogy mi? - pillant fel rá kezei mögül értetlenkedve, mert a mondatot képtelen értelmezni, miszerint kik hova mentek otthonról. - Majd azt mondom, hogy véletlen volt... - pillant oldalra, hogy most még ő lesz leszidva. S miután megkapja a vizet belelefetyel, de különösebben nem érez ingert rá, hogy mind le is húzza, így amikor távolabb mennek és nem figyelnek, kiönti hátra, és a poharat is eldobja valamerre. Aztán csendben figyeli őket, dehát hamar megunja, hogy ki van rekesztve, így hát... -  Kanoos vagyoook....! - szól oda mindössze azért hogy rá nézenek. Aztán szétfolyik a fotelben. - Van nálam cuccos, ki próbáljuk? Most úgyse lát senki... - kérdi, miközben fészkelődni kezd a fotelben, de ha továbbra sem csatlakoznak visszahozzá, akkor kénytelen ő oda menni. Így felkel és odalépkedve melléjük áll, hogy mindketőtt átkarolhassa. Bár mivel Caleb vállát kényelmetlen felérni, megelégszik ha a hátsózsebébe dughatja kezét. Ha nincs neki... nos akkor kénytelen a nacijában dugni hátulról.  Nekem mondod? - sóhajtja tarkóját vakarva, mert belátja, hogy ez gáz, de ennyi idő után sem tudja mit kéne kezdenie vele. Bánná ha leadná egy gyogyós házba. Annak kifejezetten örül, hogy leglább iskolába jár, ha nem is feltétlen tanulni. - H-hát nem tudom... Otthon biztos kapna rá valamit, dehát itt... - motyogja. - Nem tudom... talán... az iskolában nem vagyok ott vele. De már lenyugodott... - pillantgat ide oda. Aztán felpillant a férfire, közben Death már mondja a magáét. - Visszajönne, ha kell egy maga... Majd fogom a kezét és nem hagyom hogy odamenjen másokhoz. De csatlakozni kéne a többiekhez vagy nem tudom... - motyogja, bár tudja hogy ez nem egy utolsó eset volt, és nem is a bulizás hajtja, csak próbál visszaesni a normális kerékvágásba, mintha magától megoldódna minden. Közben oda megy hozzájuk a fiú. - Majd bocsánatot kérek tőle, csak menjünk már, mert minden felzabálnak előlünk... - néz rájuk felváltva Domi.

Shizu

Előzmény | 2015.10.27. 17:51 - #128

Mivel Dommi nem küszködik túl hatékonyan, úgy neki sincs olyan nehéz dolga a félrecipelésével, sőt, miután húzatni akarja magát a földön, egyszerűen dob rajta egyet, hogy feljebb kerüljön a karjai között és ne akadályozza semmi a haladásukat. Az egyik használaton kívüli szobába viszi végül be, nehogy megint elszabaduljon, ha rájön az ötperc, és bár csöppet tartózkodik elreszteni, megteszi. Na nem hajítja le a földre, mint egy zsák krumplit, hanem leülteti egy kopott fotelba. Egy pillanatra még meg is sajnálja a hüppögő töpszlit, de hamar emlékezteti magát arra, hogy épp az előbb akart megfojtani valakit, és még - az emlékei szerint gitárosnak beszervezett - hapek kezét is véresre harapta. A szöszkéjének csupán bólint egyet, már ami a vizet illeti, majd visszafordítja a csöppet szigorúra sikeredett tekintetét a kormosra. - Neked elmentek otthonról? Most minimum a rendőrséget kellene hívnom, és hidd el, odabent végkép nem lenne cukorka - sóhajtja, miközben végigdörgöli a saját arcát a kezeivel. Fogalma sincs, hogy mit kezdjen a helyzettel, mert mégis csak Balti bátyjáról van szó, és van egy olyan érzése, hogyha ellene cselekedne, akkor a hercegúr is hátat fordítana neki, na nem a kifejezés pozitív értelmében. Persze alig ismeri őket, de a fiatalabbikkal kapcsolatban nem tud nem elfogult lenni. Na de, miután visszaér a szépség, elveszi tőle a pohár vizet, és Dommiel kezébe nyomja. - Idd meg, aztán keresünk cukrot, ha nyugton maradsz - magyarázza, majd felkel a fotel mellől, és kicsit odébb húzva a szöszit a karjánál fogva, rápillant. - A bátyád egy katasztrófa. Mi a fenét kellene kezdeni vele? Máskor is művelt már ilyet? Talán jobb lenne, ha hazavinnéd - sóhajt egyet végül, miköznen leveszi a kalapját és beletúr a hajába.

Riora

Előzmény | 2015.10.27. 16:00 - #127

- Nem arról van szó, hogy nem szeretném... Csak arról, hogy ez nekem elsőre túl sok - ráztam meg enyhén a fejem. Nagyon sok volt az esemény, ahhoz képest, hogy csak eljöttem megnézni egy halloweeni bulit, erre idekerül a húgom és közli, hogy ide fog járni. Ami amúgy nekem egyáltalán nem baj, csak... Az volt furcsa, hogy erről senki nem szólt. - De miért nem szólt senki korábban? - értetlenkedtem, aztán gyorsan hozzátettem. - Nehogy sulit válts miattam, majd megoldjuk. Értsd meg, én csak azt szeretném, hogy ne szálljanak rád a rossz nyelvek, vagy hasonló - magyaráztam az álláspontom, miközben tovább követtük a tömeget, aztán meg kellett állnunk, mert túl sok volt az ember hirtelen. - Bátorságpróba, vagy mi. De én biztosan nem látok el odáig ezzel a magassággal, ahol az események zajlanak, úgyhogy közvetíteni nem tudok - néztem rá kissé lemondóan. Jó lett volna azért tudni, hogy mi történik előttünk, ha már egyszer itt vagyunk, de volt egy olyan érzésem, hogy hamarosan mi is beljebb kerülünk az üvegházba.

silentpub

Előzmény | 2015.10.26. 23:28 - #126

A kezembe temettem az arcom. Te jó isten, nem gondoltam végig, amikor vállaltam ezt a szerepet. Nem, határozottan nem. Egyáltalán nincsenek elmebetegebb gondolataim, vagy legalábbis nem tudok róla, hogy lenne, a sablonos dolgokat ellövöldözni meg túl unalmas lenne. Gyerünk Ava, a kezedben a világ sorsa... Megpróbáltam magam bíztatni, de csak a megjelenésemig futotta a kreativitás. Határozottan rossz ötlet volt egy fekete, csontvázas melltartóban rohangászni éjszaka. Októberben. Az üvegházban. Fáztam. A lehető leghamarabb kerestem egy alkoholforrást, ami igencsak megapadt, miután rátaláltam. Kellőképpen felmelegített és feloldott ahhoz, hogy el tudjam játszani a szerepet. talán a sminkemen aggódtam a legtöbbet, hogy ne kenődjön szét: nagyon füstös szemek, az egyik lila, a másik zöld színben; egy-két életszerűbbre megrajzolt heg és seb, egy kicsi kosz ide is meg oda is. Az már nem nagyon érdekelt, hogy mit szólnak a két különböző nadrágból összehozott nadrágomra, amire ráhúztam egy apró virágokkal díszített bézs bakancsot. Az üvegházban, kicsit, tényleg csak egy kicsit messzebb a bejárattól vártam a tömeget. Népet. Sereget. Embereket. Felvettem egy alap vigyort, amitől már kezdett fájni a szám, sőt, úgy maradt.  Legalább ezzel nem lesz probléma. Amikor Delilah-val megérkeztek az első bátrak, kicsit oldalra döntöttem a fejemet. -Legyetek üdvözölve Csodaországban!-egy igencsak vihorászósra sikeredett köszöntés csúszott ki belőlem. Semmi baj, szerep tovább. Már-már zavaróan bámultam az emberekre. Nem érdekelt, hogy engem is zavar, engem most a legkevésbé sem zavart, elvégre feloldott hangulatban voltam. És már nem is fáztam annyira, mint az elején.

Dahlia

Előzmény | 2015.10.26. 23:26 - #125

A sztori egyre inkább kezdett egy filmre hasonlítani, bennem pedig egyre inkább ott volt a "namosttutirameghalok" érzés. Lassan a hangok és a képek is elkezdtek összefolyni előttem. A levegőt kapkodtam, de ettől csak még szarabb lett és egyre kevesebbet érzékeltem a külvilágból. Végre eljutottunk oda, hogy valaki a segítségemre siessen - a tömeg eddigi tagjai úgy tűnt, bulinak fogták fel az egészet, és bámultak mint valami barmok. Ami még nagyjából megvolt az összefolyt képek közül, hogy valami pasas próbálta leszedni rólam csóri gyereket, csak elég rendesen meg lett harapva. Ez a pár másodperc elég volt arra, hogy normálisan levegőt vegyek, de arra már nem, hogy felálljak, vagy egyáltalán bármit is tegyek. A halálommal meg a pokollal való fenyegetőzés kapcsán kiült az arcomra a tényleges halálfélelem, és akárhony próbáltam eleget tenni a kérésének, nem jött ki hang a torkomon. Életemben először ténylegesen tehetetlennek éreztem magam, mint valami hülye bábu, amit csak úgy rángathatnak össze-vissza. Ritkán kívántam olyanokat, hogy bárcsak kitörölhetnék dolgokat, amiket kimondtam vagy megtettem - most mégis ilyen gondolatok cikáztak a fejemben. Egy újabb hapek érkezett, aki végre sikerrel is járt Death leszedését illetően. Persze csak miután még utoljára kaptam egy köpést meg egy hasbataposást... Utóbbinak hála ismételten elkezdtem köhögni, de a megkönnyebbülés vette át az uralmat fölöttem. A világ még mindig nem volt körülöttem teljesen tiszta, de legalább biztos lehettem benne, hogy ezt túléltem. Nem érdekelt, hogy a föld mennyire hideg - én tulajdonképpen ott maradtam, és teljesen hanyatterülve lihegtem, és gyűjtöttem az erőt ahhoz, hogy végképp elhúzzak innen.

Lili	Előzmény | 2015.10.26. 21:42 - #124

- Hát igen. Mondjuk én túéltem volna enélkül ma, de legalább megtaláltalak. Komolyan, azt hinné az ember, hogy bújkálsz. Mondjuk az is igaz, hogy tegnap jöttem. - Mondtam. - HÁt, igen. Mondjuk nagyon akartam keresni más lehetőséget ott, a közelben, de nem igazán sikerült, és anyuék is ezt preferálták. Úgyhogy itt vagyok. - Sóhajtottam. - Bár egy évvel visszább a középsulis népzene, meg az eltérések miatt. - Tettem hozzá, ez is elég fura volt. Bár itt kevés olyan dolgot tudtam volna mondani, ami nem. De reméltem, megszokom idővel. - Maire. - Sóhajtottam fel. Biztosan ha beirattak. És anyu is tanítot, úgyhogy biztos, hogy nem szabályellenes. De ha ez túl sok, akkor én még mindig könnyebben válthatok sulit most, csak akkor azt most találjuk ki. Szerintem megoldanánk, de ehhez nem csak én kellek, és rádkényszeríteni sem akarom. Annyi minden volt, hogy eddig ezen nem gondolkoztam el, egy csomó minden van a fejemben, de jobb is, hogy most jött szóba, veled. - Mondtam, én ennél többet nem tudtam hozzáfűzni. Biztos, hogy érdekes helyzet lett volna, de szerintem simán megugorható, csak bele kell jönnünk mindkettőnknek. - Most akkor pontosan mi van itt? - Kérdeztem, miközben a tömeg után haladtunk. Egy idő után meg is álltunk, és még mindig fogalmam sem volt, miért. Bár ez volt a legkisebb dolog jelenleg, ami zavart, jobban érdekelt az előbbi téma kimenetele.

KisKaszás

Előzmény | 2015.10.26. 21:31 - #123

Átalában letolja, hogy bátyja miképp viselkedik. De itt rengeteg az ember, ráadásul remélte hogy valami csoda folytán legalább a férfi előtt nem égeti be magát a testvérével. És az sem utolsó, hogy Deathtől függ hogy itt maradhatnak e vag sem. Ha a lány engedte, felsegítette, ha nem, akkor inkább sietett távolabb menni a tömegtől a többiekkel. - Tulajdonképp az almák is jobbak lettek volna... - sóhajtja halkan és ha találnak valami csendesebb helyet inkább oda menne velük. - Hozok vizet... - siet el hogy keressen egy mosdót és ha talál remélhetőleg talál valahol poharat is, ha műanyagot is, majd miután megtöltötte a poharat visszasiet a közben már lenyugvó testvéréhez és a férfihez. Most kb. olyan kellemetlenül érzi magát mint a kis gyerek a Hannibalban mikor összehugyozta magát. Vagy talán még rosszabbul. Mondaná hogy vegyen be valamit vagy menjenek haza és ott ha itt nincs, de tudja hogy ezeket felhozni meg Dommiel nem szereti, mert ö magát normálisnak tartja, csak mások nem képesek alkalmazkodni. Olyan, de olyan közel érezte magát. Érezte a lüktetést a lány nyakán ahogy szoritotta. Illetve látni akarta ahogy végül kihuny a szeméből a fény. De nem így lett, s ez bosszantotta. Kellemetlenül érte hogy eddig használható kezeit hiába feszegeti, használhatatlanok. De nem aggódik, utolsó erejével is még hasbatapossa a lányt és le is köpi, utána viszont elég távol kerül, hogy bármit is tehessen. Eleinte harciaskodik, hátha elszabadulhat és az adrenalin majd ismét erőt ad neki, ez nem ilyen egyszerű, mert öccsével ellentétben ő még edzeni sem jár. Dühből átmegy hisztibe, és a karokból kifolyással próbálkozik. Huzatja magát a földön és mint egy 6 éves kislány hisztizik, még a könnyeket is megkockázatja hátha... Cuki is lenne egy hiszti kisfiú maci jelmezben, de nem véres pofával és gyilkos szándékkal. Na de a hisztitől a maradék energiáit is felhasználja így csak ekkor nyugszik le. - De nincs is cukorka... - hüppögi.

Riora

Előzmény | 2015.10.26. 21:25 - #122

- Jellemző - nevettem el magam, amikor azt újságolta, Dairine minek öltözött. El is tudtam képzelni fiatalabbik húgom ebben a jelmezben. - Legközelebb én is anyuhoz megyek majd jelmezötletért - mondtam. Néha hiányzott, hogy már nem laktam velük, főleg most, hogy már Mea is itt volt. - Megértem - bólintottam elgondolkodva, a körülményeket tekintve világos volt, hogy miért jött el, bár, ha a balesetet nem számítjuk, én azt hiszem, kétszer is meggondoltam volna. Nem mondom, hogy rosszul éreztem volna magam az Államokban, de azt sem, hogy boldog voltam itt, pedig nem vagyok itt régóta. De ezt nem akartam feszegetni. - Most, hogy mondod... Nem, ez egy kicsit sok - ráztam a fejem a kérdésére, miszerint jól vagyok-e, ezen az én leszek a tanára dolgon ugyanis teljesen kiakadtam. - Egyáltalán ezt az igazgatóság engedi? - tettem fel a költői kérdést, nem arról volt szó, hogy nem tanítanám szívesen a saját húgom, de ez akkor is nagyon abszurd. Nem igazán tudtam elmélkedni ezen, mert mindenki elindult valamerre, így mi is követtük a tömeget. Valamiféle bátorságpróbát akartak rendezni, ami miatt abszolút nem izgultam, kastélyromok és kísértethistóriák között nőttem fel, nem igazán ehetett pár művéres jelmezzel rám hozni a frászt, bár persze nekem is voltak gyenge pontjaim és, ha nem volt muszáj, nem kerültem volna a sűrűjébe. Inkább csak hátulról próbáltam szemlélődni, de hamarosan lett egy kisebb felfordulás, én pedig hamar elvesztettem a fonalat, hogy most mi van, ami tanerőként nem volt túl jó pont.

Shizu

Előzmény | 2015.10.26. 21:00 - #121

Eleinte még ő is lelkesen sétál be a töpszlivel, felkészülve arra, hogy most aztán csak úgy vadászhatja az ijedtebbnél ijedtebb arcokat a képekhez, amikor viszont meglátja a körbe tömörült, szörnyülködő diákokat, egyéb emberkéket, sejti, hogy valami történt. Szóval követve Baltit, beljebb furakodja magát, és miután látja a vérző pasast kikászálódni a tömegből, meg sem áll addig, amíg az elsők közé nem ér. Valahogy a szöszke elmondásai után nem lepődik meg, hogy a bátyja a rend zavarója, a látvány viszont mégis ledermeszti, mivel pillanatokon belül rájön, hogy nem színjátékról vagyon szó, hanem konkrét vérengzésről. A szelídebbik énje azt mondja, hogy ne avatkozzon bele, vagy legalábbis ne erőszakosan, a tettrekész, felelősségteljes tanár oldala viszont a mielőbbi megoldást sürgeti, így végül erre hallgatva ő is megpróbálkozik azzal, amivel vélhetően a pórul járt krapek is akart. Amíg Death a szerencsétlen lány kivégzésén ügyeskedik, addig ő a háta mögé lép, majd a könyökhajlatainál átkarolja - s szorítja magához -, hogy ezzel gyengítse a fogását az áldozat nyakán, vagy teljesen meg is szüntesse azt. Ezzel egy időben pedig megpróbálja leemelni róla. Az erejével nincs gond, a kis pihe súlyú kormost könnyedén felkapná, de az megint egy másik történet, hogyan fog reagálni a veszett kutya. - Fejezd be kölyök, így semmit nem fogsz kapni abból, amiért idejöttél, emlékszel? - próbál közben beszélni a fejével.

KisKaszás

Előzmény | 2015.10.26. 20:18 - #120

Ne fenyegetőzz, mert te jársz rosszabbul... - néztem rá fáradtan mert most még a vitához sem nagyon volt kedvem. Na de csak elindultunk együtt lefelé, és minél inkább leértünk, annál inkább aggasztott, hogy a falnál sincsenek csókolózó fiatalok. - Mi a szar...? - nézelődtem, de persze a gitárom nem adtam, és Picúrt és magamnál tartottam. Miután viszont teljesen leértünk, akkor láttam, hogy egy kisebb csorda mégis lent maradt és bár most kuss volt, valamit nagyon megkörnyékeztek, ezért én is odamentem. Nem szokásom tolakodni, de valahogy baj szagot éreztem és ahogy a fejek mögül ráláttam a földön heverökre, befurakodtam, hogy leszedjem a kiscsávót a csajról, és akkor a többiek is feltudnak kelni és senki sem hal meg. Nem gondoltam volna hogy ennyire komoly veszik a dolgot és azt sem hogy egy ilyen csete patétól így kitisztulok pillanatok alatt. Legalábbis azt hittem, ugyanis félpercembe került, mire észrevettem, hogy mikor leakartam húzni a csajról a gyerek beleharapott a kézfejembe és egy kutyát megszégyenítő véres cafattá akarta változtatni. El is kezdett csöpögni belőle a vér, és úgy éreztem hogy nem fog elengedni, azonban a tündi karmolásainak hála eleresztett. Kimentem a tömegből hogy azért a gitárt és a kiscicát biztonságba helyezzem és úgy menjek vissza hogy szétszedjem őket. Majd én is kitalálok neked valami huncutabb nevet, és mindjárt nem leszek királynő... - ölti ki rá a nyelvét. Aztán ugye kezdett volna a fotózásba, de még szerencse hogy nem kattolta el a képet, koszoska pofival. Zavarba is jön hogy simán bement volna így, szóval letörli a képét, ám egy újabb selfiere nem kerül sor, ugyanis abban a hittben hogy elkezdődött a műsor sietne befelé. Szóval tancsival együtt lépked be a kastélyba és bár a tömeg fele eltűnt, amin meglepődik, de azt gondolja bizonyára elfelezték őket, ám a másik fele ott maradt egy szép körben. - Jaj ne, mond hogy nem vizes almákat kell kihalászni egy ócska vödörből... - vakarja a tarkóját, ám ahogy meglátja egy két fiatal inkább idegességében izgatott, semmint játékosan izgalmas arc kifejezését, kicsit elbizonytalanodik. Hát még mikor Khassianék leérnek és befurakodva heves harcoskodást vél felfedezne., főleg mikor vérez kézzel kerül ki a tömegből a férfi. - Könyörgöm, kóbor kutya legyen, kóbor kutya... vagy egy mosódmedve... - teszi összekezeit, miközben ő is odamegy és megprbál benézni a tömeg mögül, hogy mit láthat. Mondjuk ezekután a hangokat ígyis felismeri, csak épp a nagy nézőközönség inkább nézné az élő horrort mintsem leállítaná. Elvégre Halloween van... Nem hagyta magát, de nem is baj, unalmas lett volna. Noha okozott némi kellemetlenséget, de ezek könnyen begyógyuló sebek, ellenben az ÉN lelkitraumámmal, amit a rúgássalokozott!! Már majdnem sikerült kábulásra bírnom a fojtogatással, amivel nem finomkodtam, mert ilyenkor mindig gyilkos a szándékom, de valami pacák hátulról megakart fogni, így kénytelen voltam visszavenni az erőmből, bár ígyis húztam magam után a kezemmel Kavicskát, és a fószer kezébe haraptam, hogy ne nyúlkáljon már hozzám. Majd ha én megengedem fogdozhat, de addig nem! Senki se nem!!! - Most mindenki végig nézheti a halálod... kellemes időtöltést a pokolban cicus... - mosolyodtam el. - De ha bocsánatot kérsz, akkor elengedlek. De akkor úgy mond hogy mindenki hallja! - szorítottam rá újból. - Ha kell köhögve, de érthetően!!

Dahlia

Előzmény | 2015.10.26. 19:59 - #119

Sziklácska, nabazdmeg, ez egyre jobb. Csak tudnám, honnan szüli ezeket, futott át az agyamon a gondolat. Valahogy mindig belekeveredek efféle fasza dolgokba... A tökönrúgásnak meg is lett az eredménye, de fura is lett volna ha nem kapom vissza a dolgot. Nem egyszer keveredtem már kisebb-nagyobb bunyókba, akár fiúkkal is. Voltak köztük ritka nyomorékok is, akik inkább csak keménykedtek, de fél percen belül fel is adták. Na, Death kétségkívül nem ez a kategória volt... Amikor hátraestem, jópár ember jött velem együtt, de ez tudott jelen helyzetben a legkevésbé érdekelni. Valami plázapicsa arcába tenyerelve terveztem felállni, amikor megkaptam a következőt, aminek hatására elkezdtem kapkodni a levegőt. Utána köhögés kezdődött, ami rohadtul nem segített a helyzetemen. Miközben próbáltam "magamhoz térni", felmértem, hogy akadt egy kis nézőközönségünk. Vagy szurkolótáborunk. Ki hogy nevezi. Amikor a torkomnak ugrott, elkezdtem az arcát karmolni, meg néha bepróbálkoztam azzal is, hogy lefejtsem magamról - inkább kevesebb, mint több sikerrel.

Archibald

Előzmény | 2015.10.26. 19:17 - #118

Összeráncoltam homlokom. Milo amennyire tőle telt fújni kezdett az öregre. - Ne nyúljon hozzám még egyszer! - Erősen megmarkoltam kezét, amivel az arcomat próbálta összepréselni és leszedni a rácuppant mancsát rólam. - Különben a macskája nyárson végzi! - Legszívesebben pofán vágtam volna, de kiindulva a látottakból nem volt magánál. Megkerestem szőröskét és lépést tartva a fazonnal, követtem lefelé. A lépcső úgy himbálózott, mint Aladdin szőnyege, mikor porolják. Néha pedig egy mosógép centrifuga programjában éreztem magam. Az egyetlen, ami a valóságban tartott a gitáros Csubakka, aki füvet adott és felfogadtod egy szőrös társat maga mellé. - Hova megyünk? - Érdeklődtem, mire megállt előttem. Mozgást érzékeltem a hátam mögül. - Adja csak ... - nyúltam a gitár után, amivel feltett szándékom volt leütni a mögöttem mocorgó személyt. Már lendítettem is, mikor hunyorogva körülnéztem és ráeszméltem, hogy senki sincs a közelben. - Hova tűnt mindenki?

[136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]